4. Party hard

Sziasztok!

Itt az újabb fejezet, remélem tetszeni fog. Amit bánok az az, hogy kritikát egy darabot sem kaptunk, pedig örülnénk a visszajelzésnek... Jó olvasást!

Doraa

Harry

A körülbelül második kör tequila után vettem észre, hogy Louis eltűnt mellőlem, és tíz méterrel arrébb egy csajjal enyelgett. Leugrottam a bárszékről, és kissé ingatag léptekkel indultam felé.

Akkor láttam meg, kivel táncol. Amelievel. Nem tudtam, hogy mit fogok mondani, vagy csinálni, de immáron nagyon dühösen közeledtem feléjük. Ekkor hirtelen elém ugrott egy barna hajú lány.

- Harry, ugye? – csavargatta egy hajtincsét.

- Öhm, ja – bólintottam.

- A nevem Daisy. – Még mondott pár dolgot, én viszont inkább az idomaival foglalkoztam. Mélyen dekoltált felsőt viselt, egy miniszoknyával. – Szóval megiszunk valamit? – érdeklődött szempilláit rebegtetve, miközben tekintetem újra az arcához ért.

Megpróbáltam mérlegelni a helyzetet, de nem igazán jutottak eszembe pro–kontra érvek, szóval inkább az egyik kezembe vettem az arcát, és cseresznyeszínű ajkaira vetettem magam. Pillanatnyi meglepődés után nyakam köré kulcsolta a kezeit. Miután eltolt magától, elindult, és intett, hogy kövessem, én pedig azt tettem. Egy irodaféleségbe kerültünk, de őszintén szólva nem igazán a szoba küllemével foglalkoztam, hanem azzal, hogy leszedjem a lányról a felsőjét. A nyakát csókolgatva kerestem a saját ingem gombjait, amikor kicsapódott az ajtó.

- Harold Edward Styles! – mennydörögte Louis.

Louis

Mikor kicsaptam az ajtót, cseppet sem lepett meg, amit láttam. Rögtön kedves stílusban kezdtem leszedni Harry fejét.

- Mégis mi a fenét csinálsz egy irodában egy húszas éveit túllépő hölggyel tizenhét évesen egy buliban segg részegen? Egyáltalán ki ez?

- Hát a csajom! – vigyorgott rám félszegen, de alig állt a lábán.

- Hát akkor szegény csajod most nagyon bánatos lesz, mert el kell tőled búcsúznia.

- Má’ most mé’? – hagyta el Harry száját élete eddigi legértelmesebb mondata.

- Mert kiskorú vagy, segg részeg, és valaki már tweetelte, hogy itt vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy néhány percen belül mindent ellepnek a paparazzik. Már pedig nem szeretnél ilyen állapotban az újság címlapján virítani, ebben biztos vagyok.

- Nem is vagyok részeg... – rázta meg a fejét, amibe szemlátomást beleszédült.

Ekkor döntöttem úgy, hogy nincs értele tovább vitatkozni. Hozzáléptem, egyszerűen megragadtam az inge gallérját, és elkezdtem cseppet sem finoman kicibálni a klub irodájából, ahová tippem sincsen, hogy jutott be.

- Louiiis! – nyafogott.

- Most hazamegyünk, jó? – igyekeztem, hogy kérdésnek hangozzon. Igazából tény volt. Odaszóltam Niallnek, hogy hazamegyünk, és tovább folytattam az utat a kijárat felé.

- Még is mennyit ittál? – tudakoltam higgadtan, miután betuszkoltam egy taxiba.

- Éppen csak egy icuri–picurikát… - vigyorgott és duzzogott egyszerre egy részeg buzgóságával.

- Valahogy sejtettem.

Harry

Miután Louis – számomra érthetetlen okokból – hazarángatott, a szállodába érve szinte azonnal dühösen vágta be magát az ágyba, és leoltotta a lámpát. Ledobáltam a ruháimat, majd csöndben leültem az ágyamra.

- Amelie-vel voltál. – Louis tüntetőleg a fal felé fordult.

- Ja.

Néhány további némán töltött perc után éreztem, ahogy háborog a gyomrom a bevitt alkohol mennyiség miatt. Nem sikerült megmozdulnom, szóval a róka az ágyamban landolt. A fürdőbe mentem kiöblíteni a számat, majd nemes egyszerűséggel befeküdtem Louis mellé.

- Van rajtad ruha? – kérdezte, miközben magamra rángattam a takaróját.

- Nincs - vigyorogtam a sötétbe.

- Sejtettem…

Hamarosan - amikor azt hitte, hogy már alszom -, kimászott az ágyból. Vélhetőleg a folyosóra száműzte az ágyneműmet, majd a parti szerkót boxerre csökkentette. Visszatérve az én ágyamra akart lefeküdni, de megragadtam a karját, és ellentmondást nem tűrve magam mellé húztam.

Louis

- Azt hittem már alszol – rendeztem magunkra a takarómat.

- Nem – éreztem, ahogy megrázza a fejét.

- Ugye tudod, hogy ha ide is behánysz, a folyosón alszol?

Válaszként egyszerűen átvetette rajtam a lábát és mellkasomon a kezét. Feltételeztem, mindezzel maradási szándékát akarta kifejezni. Mélyet sóhajtottam, és igyekeztem nem Harry forró bőrére és inkább szagnak nevezhető illatára koncentrálni.

Másnap reggel arra ébredtem, hogy a szokásosnál nehezebben veszem a levegőt. Aztán jöttem rá, hogy az éjjel során ágyamba kerülő bizonyos egyén békésen szuszogva használ párnának. Azt a tényt, hogy én pedig átöleltem, inkább hagyjuk. Egy egyszerű mozdulattal lelöktem magamról, és nagyon nyújtózkodtam.